Orchideák

Orchideák hírei

Egy csokor vadon élő magyarországi orchidea

Az orchidea hallatán sokaknak a virágboltok színpompás növényei ugranak be. Pedig hazánkban vadon több mint hatvan orchidea faj fordul elő. Ha szerencsések vagyunk, néhány napig még meg is csodálhatjuk őket. Aki pedig a hőséget inkább a lakásban vagy vízparton vészeli át, annak a legszebbeket csokorba gyűjtöttük.

Manapság egyre gyakrabban találkozunk a virágüzletek polcain színpompás, varázslatos szépségű, cserepes orchideákkal. Ezekről a növényekről a legtöbb embernek távoli, egzotikus tájak, őserdők jutnak eszébe – nem is alaptalanul, hiszen a boltokban kapható fajok többsége a trópusi esőerdőkben őshonos, a fák lombkoronájában él. Aki azonban nyitott szemmel jár a természetben, május-június tájékán Magyarországon is találhat hasonlókat.

Hazánkban ugyanis több mint 60 – igaz, nem fán, hanem a talajon lakó – orchidea faj fordul elő vadon. Ezek virága persze jóval kisebb, mint a boltokban kapható fajoké, de megéri lehajolni és közelebbről szemügyre venni őket. Alaposabban megnézve virágjukat, az éppolyan bonyolult és lenyűgöző szerkezet, mint trópusi társaiké.

Az orchideák virágában hat lepellevél található, amelyek közül az egyik általában szélesebb, feltűnőbb, mint a többi, ezt nevezzük mézajaknak. A többi lepel rendszerint kisebb, és sokszor alkot sisakszerű képződményt. A mézajak igen változatos formákat vehet fel, fajonként eltérő megjelenésű lehet. Szerepe a megporzó rovarok csalogatásában van, amihez némelyik faj egészen elképesztő trükköket használ: a bangók (Ophrys nemzetség) mézajka például különböző ízeltlábúakat (méhet, poszméhet, legyet) utánoz megdöbbentően élethűen.

Mindemellett a virágok a nőstény rovarok szexuális csalogatóanyagaihoz hasonló illatanyagokat is termelnek. A gyanútlan hím rovar a pártalálás reményében rászáll a virágra, de csalódnia kell, hiszen nem hogy nőstényt, de még nektárt sem talál a virágban. A bangó azonban jól jár, mert közben bibéjét megporozzák, vagy saját virágporát – amely a kosborféléknél kis csomagocskákban található – viszik tovább más egyedekre.

A boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), amely a hazai legnagyobb virágú, igen ritka orchidea, talán még ennél is ravaszabb módszert alkalmaz. Mézajka nagy méretű, papucsszerű csapdává módosult, amelynek nyílása igen síkos, így a rászálló méh azonnal belepottyan. A kijáratot kereső rovart áttetsző, ablakszerű foltokkal téveszti meg a növény, így az mindig egyetlen adott útvonalon, a porzókat és a bibét érintve hagyja el a kelepcét.

A talajon élő kosborféléknek még egy különlegességük van: fajaik szoros együttélést alakítottak ki különböző talajlakó gombafajokkal, és rendszerint csak ezek jelenlétében életképesek. (Emiatt nem célszerű kiásni és kertbe ültetni őket, hiszen úgysem maradnak meg.) A kapcsolatokra a kölcsönösen előnyös viszony, időnként egyoldalú kihasználás, vagy, akár a gombapartner elpusztítása jellemző. Az is előfordul, hogy maga az orchidea egyáltalán nem fotoszintetizál, hanem minden szükséges anyagot a gombától szerez meg. Az ilyen fajoknak (mint például a madárfészek-kosbor) zöld színtestjeik sincsenek, így ezek a növények teljesen barnák. A kölcsönhatások sokszor igen összetettek, többtagúak: az orchidea a gombán keresztül más, a gombával szintén összekapcsolt virágos növénytől, fától is „lophat” tápanyagokat.

A kosborfélék családja (Orchidaceae) a legfajgazdagabb növénycsalád a Földön. Minden kontinensen előfordulnak, és roppant változatos megjelenésűek, sokféle színűek lehetnek. Elragadó szépségük miatt sajnos gyakran a természetből is gyűjtik őket, emellett élőhelyeik is pusztulnak, ezért a legtöbb orchideafaj igen veszélyeztetett. Magyarországon minden vadon élő kosborféle törvény által védett.

Szöveg: Tinya Flóra